Egy film a… Halloween-ról, karácsonyról és az életközépi válságról

A Mindenszenteket hátrahagyva a karácsony a következő nagy ünnepünk az évben, ezért hoztunk egy filmet, ami mindkettőről szól, és amivel elkezdhettek áthangolódni.

Karácsonyi Lidércnyomás (1993)

Minden ünnepnek megvan a maga városa és lakói ebben a világban, és azok közül is Halloween város lakóit követjük. Főszereplőnk Halloween város fura ura, Jack Skellington, aki régebben nagyon szerette, amit csinált (ijesztgetni embereket), de idővel már elkezdte monotonnak érezni. Véletlenül rátalál Karácsony városra, és egyből beleszeret a pezsgésbe és a vidámságba, és elhatározza, hogy idén Ő szeretné meglepni az embereket a Mikulás helyett.

Miért életközépi válság film?

Az életközépi válság (kapuzárási pánik ismertebb nevén) központi konfliktusa a stabilitással és biztonsággal járó monotonitásban rejlik, és annak ijesztőségében. Ijesztő, hogy minden fix és már mennyi idő eltelt és annyi dolgot csinálhattam volna még, de érdemes e felrúgni mindent érte. Csak ennyiből állna az életem?

Néhány szó a főszereplőről

Főszereplőnk Jack, sikeres abban, amit csinál, és szerette csinálni, de a sok év alatt monotonná vált, már nem látja az igazinak. Emiatt, amikor meglát valami újat, csillogót, színeset az hirtelen egy új szerelem neki, és bele veti magát annak ellenére, mennyire karakteridegen tőle.

Lelkesen próbál más lenni, mint ami ő valójában, és akkor döbben csak rá, hogy nem neki való ez a karácsony dolog, amikor belebukik. De arra is rájön, hogy továbbra is benne van a szenvedély, ami az ijesztgetéshez kell, újra megtalálja a megszokott dolgok szeretetét. Nem véletlenül csinálta hosszú évek óta.

Mi a tanulság?

A film tanulsága átültethető több területére is az életünknek: karrierre, házasságra, vagy igazából bármire, amit szenvedélyből választunk magunknak. Amikor beleragadunk egy rutinba, minden ami új és izgalmas, olyan lehet, mint újra szerelmesnek lenni. Időnként fontos átnézni, mit szeretünk a jelenlegi életünkben, min változtatnánk. De igyekeznünk kell, hogy a változás hű legyen ahhoz, akik vagyunk.

Hajlamosak vagyunk megszakítani kapcsolatokat, felrúgni a megszokásokat egy izgalmas új reményében, amit idővel legtöbbször megbánunk. Egy idő után az új dolgok is elvesztik a varázsukat. Törekedni kell arra, hogy újra megtaláljuk a lelkesedést, ami ott volt a legelején és mérlegelni, mi az, ami igazán fontos.

Ha szívesen fogadnál még hasonló ajánlókat tőlünk, akkor jelezd felénk lent az űrlapon!