Mi a különbség a szakirányok között? Klinikai, egészség és klinikai egészség pszichológia

• Gyerekekkel vagy felnőttekkel dolgoznának?
• Egészségügyben szeretnének elhelyezkedni?
• Esetleg inkább nagyobb csoportokkal foglalkoznának az egyéni konzultációk helyett?

Már mesterképzés (MA) alatt elkezdődik a szakosodás, de onnan még bármerre elindulhatnak a hallgatók.

BA → MUNKAERŐPIAC

A pszichológusok karrierútja jellemzően a BA szintű alapképzéssel kezdődik, amit követhet egy MA mesterképzés, ahol már a specializálódás is elérhető. Ezt követően többféle lehetőség áll a hallgatók előtt:

• folytathatják tudományos pályafutásukat PhD képzésen,
• szakirányú szakképzéseken vehetnek részt,
• vagy a munkaerőpiacon helyezkedhetnek el.
• Ezekkel párhuzamosan zajlik a módszertani ismeretek elsajátítása.
• Aki pszichoterapeutaként szeretne dolgozni, további képzéseken kell részt vennie.

Amikor a mesterképzésre kell jelentkezni, sokan nem igazán tudják, az egészség rész mit is takar, a laikusok pedig sokszor nem is hallottak arról, hogy egészségpszichológia.

A mai bejegyzésünkben szeretnénk bemutatni a különbséget ezen irányok között.

Klinikai pszichológia

Klinikai pszichológusok alatt azokra a szakemberekre gondolunk, akik kifejezetten mentális betegségekkel, zavarokkal foglalkoznak, leggyakrabban a pszichiátriai osztályokon. A betegségek diagnosztizálásával foglalkoznak, a képzésük során arra helyeznek nagy hangsúlyt, ami alapján a pszichiáter, ha szükséges, gyógyszert írhat fel, illetve elküldheti a pácienst más vizsgálatokra.

A diagnosztikai kompetencia ugyanúgy igaz a felnőtt és gyermek klinikai szakemberekre is. A pszichológus ezen felül a terápia tervéért is felelős, valamint magáért a pszichoterápiáért (ami a gyógyszeres kezelés mellett is javasolt a megfelelő eredményért). Emellett klinikai szakemberek gyakran végeznek szakmai alkalmassági felméréseket pl.: pilótáknak, rendőröknek.

Egészségpszichológia

Az egészségpszichológia többek között foglalkozik az egészségfejlesztéssel és -megőrzéssel, a betegségek megelőzésével és azok kockázati tényezőivel, valamint az egészségpolitika és az egészségügy elemzésével és fejlesztésével. Több kisebb területre lehet bontani, de összességében az mondható el, hogy olyan pszichológiai és szociális tényezők figyelembe vételét is fontosnak tartja, ami túlmutat a hagyományos egészségügyi rendszeren.

Klinikai egészségpszichológia

A klinikai egészségpszichológia egyike az egészségpszichológia területeinek, ami kifejezetten a nem mentális betegségek megelőzésére és kezelésére fókuszál a pszichológia alkalmazásával. Az egyes szomatikus betegségekhez kapcsolódó viselkedéses és pszichológiai problémákkal foglalkozik. De feladataik közé tartozik például a műtét előtti felmérés, segíteni feldolgozni a kapott diagnózis súlyát, és mit is jelent, milyen változásokat kellene eszközölni.

A különböző szomatikus betegségekkel gyakran járnak együtt mentális tünetek is, valamint a rossz szokások, krónikus stressz okozhatnak szomatikus betegségeket. A leggyakoribb pszichológiai zavarok:

• Depresszió – legtöbb testi betegség esetében magas a prevalenciája, és gyakran társul számos testi betegséghez. A tünetei között szerepel a tartós szomorúság, motiválatlanság és érdeklődés hiánya, amelyek befolyásolják a mindennapi működést és a gyógyulási folyamatot.
• Szorongás – A szorongásos zavarok, mint a pánikzavar, gyakran kapcsolódnak krónikus testi betegségekhez, például asztmához, szív- és érrendszeri problémákhoz vagy cukorbetegséghez. A szorongás testi tüneteket is okozhat, például gyors pulzust vagy légzési nehézségeket, ami tovább súlyosbíthatja a már meglévő egészségi problémákat.
• PTSD – A PTSD olyan mentális zavar, amely hirtelen, életveszélyes események után alakulhat ki, mint például súlyos balesetek, háború vagy fizikai támadások. A túlélők gyakran élnek át intenzív újraélési élményeket, flashbackeket, valamint ébredhetnek fel álmatlansággal és fokozott szorongással.
• Testképzavar – A testképzavart elsősorban olyan személyek tapasztalják, akik valamilyen testi betegséget szenvednek el, például bőrbetegségeket (ekcéma), hormonális zavarokat (PCOS), pajzsmirigyproblémákat, vagy azok, akik amputációval élnek. Az érintettek gyakran érzik, hogy a testük nem felel meg az esztétikai elvárásoknak, ami negatívan befolyásolja önértékelésüket és pszichés jólétüket.
• Evészavar – Az evészavarok, mint az anorexia, bulimia vagy más étkezési rendellenességek, gyakran összefüggenek anyagcserezavarokkal vagy azokkal a betegségekkel, amelyek drámai diétákat vagy étkezési szokások megváltoztatását vonják maguk után. Ezek a rendellenességek súlyos pszichológiai hatásokat gyakorolnak az egyénekre, és befolyásolják az anyagcserét és a táplálkozást.
• Pszichotikus reakciók – Ennél a zavarnál a személyek valóságérzékelése eltorzulhat, hallucinációk és téveszmék is előfordulhatnak, amelyek megnehezítik a mindennapi életet. Akár például autoimmun betegségeknél, központi idegrendszert érintő betegségeknél is előfordulhatnak.