„Biztos jó lesz még valamire.” A te szádból is gyakran elhangzik az alábbi mondat, mikor szelektálsz? Gondoltad volna, hogy egyesek rendkívüli szorongást vagy erős negatív érzelmeket élnek át, amikor meg kell válniuk valamely tárgyuktól? Bejegyzésünkben a kényszeres gyűjtögetésről (compulsive hoarding), más néven a patologikus halmozásról lesz szó.
Kik a kényszeres gyűjtögetők?
Folyamatos késztetést éreznek a különféle tárgyak felhalmozására – tárgyaikat pótolhatatlannak érzik, segítségükkel biztonságot teremtenek maguk körül.
Szorongást vagy erős negatív érzelmeket élnek meg, ha meg kell válniuk valamitől.
Amikor a gyűjtögetés kórossá válik
Bizonyára sokunk fiókjában lapul bélyeg- vagy szalvétagyűjtemény, azonban amíg ezek gyűjtése rendezetten történik, meghatározott értékük van és nem uralják a viselkedésünket, addig nem beszélhetünk kóros halmozásról.
Fontos tehát megkülönböztetnünk a gyűjtőket (collectors) és a gyűjtögetőket (hoarders).
A kényszeres gyűjtögetők ugyanis képtelenek megkülönböztetni a szemetet és a kincset. Nem képesek felismerni otthonuk egészségtelen és potenciálisan veszélyes állapotát.
A halmok mögött – kialakulásának okai
Az érintettek agyi aktivitásában eltérést mutattak ki azokon a területeken, melyek a döntéshozatalért és a kockázatvállalásért felelősek. Egyes elméletek szerint feldolgozatlan trauma, veszteség következtében kialakult megküzdési mechanizmus.
Nem szabad megfeledkeznünk az evolúció szerepéről sem: az ősidőkben kiszámíthatatlan volt az élelemhez való hozzájutás, így a raktározás, felhalmozás a túlélés eszközévé vált. A gyűjtögetés kiszámíthatóbbá tette az életet.
Tárgyak vagy emberek?
Az érintetteknél gyakori a szociális kapcsolatok romlása, a társadalmi elszigetelődés, magány.
Gyakran vallják, hogy az emberekben nem lehet megbízni – inkább a tárgyak halmozásában keresik a biztonságérzetet.
A kényszeres gyűjtögetés kezelésében ugyanakkor fontos szerep jut a kapcsolatoknak: a megértés és az érzelmi támogatás enyhítheti a halmozással járó szorongást és stresszt.
Tudtad?
Az egyik leghíresebb gyűjtögető Andy Warhol volt, aki halálakor mintegy 600 dobozt – „időkapszulát” – hagyott hátra. A kartondobozokban számlák, levelek és ételmaradékok mellett egy ősi, egyiptomi mumifikált lábfej is lapult.
A kényszeres gyűjtögetést sokáig az OCD (obszesszív-kompulzív zavar) alá sorolták.
A bejegyzés forrása: https://www.instagram.com/p/DAflsVpIips/
A bejegyzést készítette:Frikker Gabriella, Pszichodiák Alapítvány
A szerző bejegyzései: https://www.instagram.com/explore/tags/pszichodiakfg/
Pszichodiák Alapítvány bejegyzései: https://www.instagram.com/pszichodiak/
Pszichodiák Alapítvány Szerkesztőség
Hivatkozás formája:
📚 Frikker G. (2024). Maradjon vagy maradjon? A kényszeres gyűjtögetés pszichológiája. Pszichodiák Alapítvány, Budapest, 2024.09.29.
❓ Miről olvasnál még szívesen?
Írd meg nekünk!
Felhasznált forrás:
▫️ Gáll, O. (2023). Miért gyűjtögetünk még mindig, amikor megvan mindenünk? – interjú Birkás Béla pszichológussal. Egy.hu. 2023.05.30.
▫️ Steketee, G., & Frost, R. (2003). Compulsive hoarding: current status of the research. Clinical psychology review, 23(7), 905-927.
🔎 Olvass tovább a témában!
🟣 A matéria fogságában: miért ragaszkodunk tárgyainkhoz?
🟣 A rend pszichológiája – „Rend a lelke mindennek…”
🟣 Nézz szét, mi vesz körül! Az ideális környezet megteremtése
🟣 Minimalizmus. A kevesebb néha jobb.