Hogyan küzdjünk meg a kétségeinkkel? – A döntés utáni disszonancia

Ha nehezen hozunk meg egy döntést, az feszültséget kelthet bennünk. Mik kezdünk ezzel a disszonanciával, hogyan szoktuk ezt a feszültséget csökkenteni? Mutatjuk a leggyakoribb stratégiákat.

Minden döntésünknek (pl.: melyik egyetemet válasszuk, melyik terméket vásároljuk meg stb.) vannak előnyei és hátrányai. Ezért amikor döntést hozunk, egyes előnyök érdekében lemondunk más alternatívákról.

Döntés utáni disszonancia akkor jelentkezik, amikor kételyeket érzünk a választott lehetőség helyességével kapcsolatban. Olyan helyzetekben fordul elő, amikor a döntés nehéz volt és mindkét lehetőség egyformán vonzó volt, vagy hasonló mértékű előnyöket és hátrányokat tartalmazott.

Nézzünk rá egy példát!

Képzeld el, hogy egy étteremben két étel között kell választanod: mindkettő hasonlóan vonzónak tűnik. Miután kiválasztottad az egyiket, előfordulhat, hogy elkezded a másik mellett szóló érveket mérlegelni, ami feszültséget (disszonanciát) okozhat.

A feszültség csökkentése érdekében a következő stratégiákat használjuk:
• A választott lehetőség előnyeinek hangsúlyozása: „Ez az étel egészségesebb.”
• A visszautasított lehetőség hátrányainak felnagyítása: „A másik drágább lett volna.”
• Új érvet emelünk be: „Még úgy sem ettem ilyet.”

Egy kísérlet

Jack Brehm (1956) diákokat kért meg, hogy kisebb háztartási gépeket (kenyérpirítót, kávéfőzőt és más termékeket) értékeljenek. Miután választottak, újból értékelniük kellett a termékeket. Ekkor pozitívabban értékelték az általuk választott eszközt, mint a másikat. Ezután a részvételért cserébe választhattak egyet két, számukra egyformán vonzónak ítélt eszköz közül.

A döntés utáni disszonancia megértése segít abban, hogy jobban átlássuk gondolkodási folyamatainkat. Bár a disszonancia csökkentésére irányuló torzítások célja a szorongás enyhítése és a lelki egyensúly fenntartása, előnyös, ha tudatosan felismerjük és értjük ezeket a mechanizmusokat.

Ráadásul olyan fontos területeken is felismerhetjük, mint például:
• iskola- és karrierválasztás
• egészség és életmód
• pénzügyek és vásárlás
• kapcsolati döntések
• társadalmi és politikai döntések