Bél-agy tengely – Második rész

Ebben a posztunkban igyekszünk mélyebben beleásni magunkat a bél-agy tengely témájába, különös tekintettel a mikrobiomra. 

Ez a bejegyzés egy korábbi posztunk folytatása.

 

Mikrobiom

Az emberek nem képesek maguktól emészteni, ehhez mikrobákra van szükségünk. A mikrobiom a testben és a testen élő mikroszkopikus élőlényeket jelenti.

Sokáig a tudomány úgy hitte, a gének befolyásolják az általános egészségünket, ám ma már tudjuk, hogy ebben a mikrobiomnak is kitüntetett szerep jut.

A mikrobiomot életünk döntései, tapasztalatai alakítják. Mit eszünk, kivel csókolózunk, ért-e minket trauma, mennyit mozgunk, hol élünk stb.

Az, hogy mit eszünk, elsődleges tényező abban, hogy mely baktériumok virágozhatnak a bélrendszerünkben, és emiatt abban is, hogy hogyan működik a bél-agy tengely.

A mikrobiom étrenddel/étrend-kiegészítéssel történő befolyásolása ígéretes útnak mutatkozik számos rendellenesség, hangulati és egyéb pszichiátriai zavarok kezelésére.

 

 

Egyéni eltérések a mikrobiomban

Az emberek eltérnek az ételhez való hozzáállásban, stresszreakciókban, testsúlyban, abban is, milyen gyakran éreznek éhséget. A kutatók szerint az eltérések hátterében részben a mikrobiom áll.

A mikrobiom esetében a diverzitás a kulcs, amit az ún. iparosodott étrend csökkent. Kutatások is kimutatták, hogy az iparosodott étrendben gyakran megjelenő ultrafeldolgozott élelmiszerek növelik a depresszió és szorongás kockázatát. Ezzel szemben a mediterrán étrend esetében kimutatták, hogy összefüggés van a zöldség/gyümölcs fogyasztás és a depresszió kockázatának, illetve a tünetek súlyosságának csökkenése között.

 

Hogyan kommunikál egymással a bél és az agy?

A legfontosabb kapcsolatot bél és az agy között a bolygóideg jelenti. Emésztés során a mikrobiom baktériumai számos olyan anyagot termelnek, amelyek hatnak az idegrendszerre. Közülük a legfontosabbak a neurotranszmitterek, melyekről korábbi posztunkban írtunk. A bolygóideg híreket visz az agyba a test belső érzeteiről. Illetve ez az a csatorna is, amelyen keresztül a gondolatok és érzelmek hatással vannak a bélrendszer működésére.

 

Betegségek és mikrobiom

Egyre több betegség van, amelyeknél a mikrobiom kutatások új eredményeket hoztak. Egyes kutatások az autizmusban és a Parkinson-kórban is felfedeztek eltéréseket a mikrobiomban. Az autizmussal és a Parkinson-kórral küzdők esetében is megfigyelhetőek emésztőrendszeri tünetek. Ugyanígy feltételezik a mikrobiom egyensúlyának zavarát a magas vérnyomás, diabétesz, elhízás hátterében.

 

Milyen lépéseket tehetünk?

Fontos kiemelni, hogy bél-agy kapcsolata továbbra is fejlődő kutatási terület. Az viszont biztos, hogy a mikrobiomnak hatalmas szerepe van egészségünk szempontjából. Ha fokozatosan növeljük a zöldség/gyümölcs bevitelt, javítjuk a kapcsolatunkat az étellel, és igyekszünk változatosan étkezni, jelentős változást tapasztalhatunk.

Ugyanígy, ha megpróbálunk stresszcsökkentő technikákat alkalmazni, törődni mentális jóllétünkkel, az is javíthatja emésztőrendszerünk egészségét.

 

 

A bejegyzés forrása: https://www.instagram.com/pszichodiak/
A bejegyzést készítette: Gáti Barbara, Pszichodiák Alapítvány
A szerző bejegyzései: https://www.instagram.com/explore/tags/pszichodiakbg/
Pszichodiák Alapítvány bejegyzései: https://www.instagram.com/pszichodiak/
Pszichodiák Alapítvány Szerkesztőség

 

Hivatkozás formája:
📚 Gáti B. (2024). Bél-agy tengely – Második rész. Pszichodiák Alapítvány, Budapest, 2024.11.13.

 

❓ Miről olvasnál még szívesen?
Írd meg nekünk!

 

📚 Felhasznált források:

▫️ Psychology Today: Gut-Brain Axis

▫️ Ventriglio, A. és mtsai (2020). Mediterranean Diet and its Benefits on Health and Mental Health: A Literature Review. Clinical Practice & Epidemiology in Mental Health

▫️ Lane, M. és mtsai (2022) Ultra-Processed Food Consumption and Mental Health: A Systematic Review and Meta-Analysis of Observational Studies. Nutrients

▫️ Moller, R. (2023) The Connection Between Gut Health and Autism. Above & Beyond Therapy.

▫️ Hack your health: The secrets of your gut (2024) Netflix