Az vagy, amit megeszel – A bél-agy tengely

Az utóbbi időkben a bél-agy tengely egyre inkább a kutatások középpontjába került. De mi is pontosan ez a bél-agy tengely, és hogyan befolyásolja egymást az elménk és a bélrendszerünk? Posztunkban ennek járunk utána.

Nem is gondolnánk elsőre, hogy a bélrendszerünk és az agyunk milyen szoros kapcsolatban áll egymással. Pedig, ha visszaemlékszünk azokra a pillanatokra, amikor egy vizsga előtt görcsbe rándul a gyomrunk, vagy amikor szerelmesek vagyunk, és “pillangókat” érzünk a hasunkban, ez a kapcsolat rögtön kézzelfoghatóvá válik.

A kutatási eredmények sorra igazolták, hogy a bélrendszerünk állapota milyen jelentős hatással van a mentális állapotunkra és fordítva.

A bél-agy tengely

Az bél-agy tengely egy gyűjtőfogalom, amely az agy és a bélrendszer közötti kommunikációs csatornákat foglalja magában. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a gondolatok és érzelmek befolyásolják a bélrendszer működését, illetve azt, hogy a zsigeri állapot kihatással legyen az agy működésének minden aspektusára.

Miért fontos?

Az bél-agy tengely egy olyan csatorna, amelyen keresztül az elfogyasztott étel, a feldolgozás után formálja hangulatunkat, kognitív funkcióinkat, stresszreakcióinkat, memóriánk működését, az agy öregedését és még sok más tényezőt.

Ez az a mechanizmus is, amelyen keresztül az érzelmi tapasztalatok megváltoztathatják a test fiziológiáját, és befolyásolhatják a bélrendszer működését.

A mikrobiom szerepe

A bélbaktériumok nem csak az emésztést befolyásolják. Az elmúlt években a kutatók felfedezték, hogy ezek a baktériumok kulcsfontosságú szabályozói az általános egészségnek.

Számos egyéb funkciójuk mellett fontos szerepet játszanak az anyagcserében és az immunfunkcióban, és közvetlenül és közvetve hatással vannak az idegrendszer működésére is, beleértve a stresszel szembeni érzékenységet és a negatív ingerekre adott válaszokat.

Neurotranszmitterek a bélben

A legújabb kutatások kimutatták, hogy a neurotranszmitterek jelentős szerepet játszanak például a bélben is.

Mind a bélben élő baktériumok, mind a bél nyálkahártyáját bélelő sejtek termelnek neurotranszmittereket, köztük GABA-t, szerotonint, dopamint és acetilkolint.

A szerotonin 90 százaléka a bélben termelődik, és ez segít szabályozni azokat az összehúzódásokat, amelyek az ételt a bélrendszeren keresztül továbbítják.

A neurotranszmitterek olyan kémiai hírvivők, amelyek megkönnyítik az agy és az idegrendszer neuronjai közötti kommunikációt. Különböző pszichológiai funkciókat befolyásolnak, beleértve a hangulatot, az érzelmeket, a stresszre adott válaszreakciókat és a megismerést.

GABA

A GABA arról ismert, hogy nyugtató hatást fejt ki. Úgy gondolják, hogy fontos szerepet játszik a szorongás, a stressz és a félelem szabályozásában.

Dopamin

A dopamin, bár erősen részt vesz az örömben és a jutalmazásban, más funkciókban is szerepet játszik. Ilyenek a: Motoros funkciók és mozgás, hangulatszabályozás, végrehajtó működé, memória és összpontosítás, alvás, stresszreakció, emésztés és véráramlás.

Acetilkolin

Fontos szerepet játszik az akaratlagos izommozgásban. Az olyan agyi folyamatokban is komoly szerepe van, mint a memória, a gondolkodás és a tanulás.

Szerotonin

Kulcsszerepet játszik a hangulatban, az alvásban, emésztésben, a hányingerben, sebgyógyulásban, a csontok egészségében, a véralvadásban és a szexuális vágyban. Alacsony szintje a depresszióval hozható összefüggésbe.

Még egy összefüggés

A pszichiáterek már évek óta tudják, hogy a depressziós és szorongásos betegek 60-70 százaléka gasztrointesztinális problémákkal, például irritábilis bél szindrómával (IBS) küzd.
Az IBS-ben szenvedő betegek körülbelül 84 százaléka depresszióval, 44 százaléka pedig szorongással küzd. Ráadásul a szorongásos betegek 45 százalékánál és a depressziós betegek 30 százalékánál IBS alakul ki.