Éreztél már olyat, hogy egy másik kultúrába lépve, minden, amit addig megszoktál, természetes volt a saját kultúrádban, hirtelen értelmét veszti? Amikor a kultúrádban használd gesztusokat, szokásokat a másik kultúrában nem értik vagy tiltják? Ha hasonlókat tapasztalsz, megeshet, hogy a kultúrsokk jelenségét érzed.
Mi a kultúrsokk?
Nézzük a szó jelentését! A kulturális sokk vagy kultúrsokk egy olyan pszichológiai és érzelmi állapot, amelyet egy személy akkor tapasztal, amikor hirtelen egy idegen kultúrába kerül, ahol a mindennapi élet szokásai, társadalmi normái és kommunikációs stílusai jelentősen eltérnek az ő kultúrájában megszokottól. Metaforikusan olyan érzés lehet, mintha egy idegen fajjal találkoznánk.
Hogyan is kell ezt elképzelni?
A kultúrsokk nem csupán akkor jelentkezhet, amikor valaki egy jelentősen eltérő, távoli kultúrával találkozik, mint például mi egy ázsiai kultúrával. Ugyanúgy megtapasztalhatjuk ezt az érzést a környező országokban is, ahol a kulturális különbségek talán finomabbak, de mégis érzékelhetők.
Sőt, külhoni magyarként Magyarországra visszatérve is átélhetjük a kultúrsokkot, hiszen az eltérő történelmi tapasztalatok, szokások és társadalmi normák következtében még azonos nyelvi és etnikai háttér mellett is különbségek alakulhatnak ki.
Miért érezzük ezt?
Ez az érzés abból fakad, hogy a saját kultúránk mélyen be van ágyazódva a mindennapi életünkbe, iránytűként hat. Így amikor egy másik kultúra talajára lépünk, elveszettnek vagy kívülállónak érezhetjük magunkat, mert az általunk megszokott tényezőnk ebben a kultúrában nem működnek. A kultúrsokk ezért olyan, mintha egy ismeretlen világban próbálnánk eligazodni, ahol a „lakók” viselkedése és logikája néha zavarba ejtő vagy rejtélyes lehet számunkra.
Az érzés a következő helyzetekben fordulhat elő:
• Külföldre költözés: szembesülés az új kultúra eltérő normáival, szokásaival és életmódjával.
• Külföldi tanulmányok: az oktatási rendszer és a társadalmi normák jelentősen eltérnek az otthon megszokottaktól.
• Külföldi munkavállalás: a munkahelyi szokások, kommunikációs stílusok és elvárások különböznek az otthoniaktól.
• Hosszabb utazás: egy hosszabb, több hónapos utazás során, amikor egy személy mélyebben elmerül egy idegen kultúrában és hosszabb ideig marad távol a megszokott környezetétől.
Pszichológiai tünetek:
Honvágy, zavartság és dezorientáció, kulturális sokk a testben, önértékelés csökkenése, szorongás és bizonytalanság, depresszió és magány, irritáció és frusztráció.
Meg tudjuk szokni az új kultúrát?
A kultúrsokkról tehát főleg akkor beszélünk, amikor valaki hosszabb ideig tartózkodik egy másik kultúrában. Nem mindenki él át kultúrsokkot, aki külföldre költözik, ez több dologtól is függ, pl. saját kultúrához való ragaszkodás, korábbi tapasztalatok, támogató közeg stb. Kultúrsokkot megéltek esetén azonban az előbb felsorolt tünetek teljes mértékben sosem fognak csökkenni, mivel a korábbi kultúránk a személyiségünk részévé vált, tehát hordozzuk magunkban a kultúránk elemeit az új kultúrában is.
Mennyi időn belül csökkennek a tünetek?
És amikor megszoktuk az új kultúrát. Ezt a jelenséget fordított kultúrsokknak vagy visszatérési sokknak nevezzük. Miután alkalmazkodtunk az új kultúrához, megszoktuk, majd újra hosszabb időre visszatértünk az eredeti kultúránkhoz. Gyakori, hogy hazatérve az egyén már nem találja meg ugyanazt a kényelmet vagy kapcsolatot a régi környezetével, mint korábban. Az is előfordulhat, hogy kritikusabban látja a hazai társadalmat vagy egyszerűen már nem érzi magát annyira otthon, mint azelőtt.
A bejegyzés forrása: https://www.instagram.com/p/C_e5NHds2Kf/
A bejegyzést készítette: Hugyik Lídia, Pszichodiák Alapítvány
Hugyik Lídia bejegyzései: https://www.instagram.com/explore/tags/pszichodiakhl/
Pszichodiák Alapítvány bejegyzései: https://www.instagram.com/pszichodiak/
Pszichodiák Alapítvány Szerkesztőség
Hivatkozás formája:
📚 Hugyik L. (2024). Határokon túl, avagy a kultúrsokk fogalma. Pszichodiák Alapítvány, Budapest, 2024.09.04.
❓ Miről olvasnál még szívesen?
Írd meg nekünk!
Felhasznált forrás:
▫️ Bogáromi, E., & Malota, E. (2017). Kulturális sokk és fogyasztói akkulturáció–kétirányú, interdiszciplináris megközelítésben. Vezetéstudomány-Budapest Management Review, 48(4), 6-17.